Minél tovább állt mozdulatlanul előttem annál gyorsabban vert a szívem. Nem csinált semmit, kész kínzás volt, csak mélyen a szemembe nézett.
'basszus csináljon már valamit, vágyom az érintésére, könyörgöm nem bírom tovább...legszívesebben azonnal megcsókolnám.'
Minden testrészem bizsergett...nem ért hozzám de érintés nélkül is éreztem. Ekkor a kezét lassan kivette a vízből majd megsimogatta az arcom.
-Szeretlek -mondta
Meg sem tudtam szólalni... levegőt is elfelejtettem venni
-Tudom hogy furán hangzik e körülmények között, de nem érdekel. Azt szeretném hogy te legyél a gyermekeim anyja, veled szeretnék lenni életem végéig, veled szeretnék azon veszekedni hogy ki menjen el a gyerekekért ha egyikünk sem ér rá, hogy amikor meghalok te fogd a kezem, veled akarok megöregedni, melletted lenni egészségben, betegségben, szegénységben amíg a halál el nem választ...
A szavai hallatán az örömtől könnyek csordultak ki szememből, még mindig nem tudtam megszólalni. De nem is kellett látta a szememben hogy ugyan így érzek.
'Annyira örültem hogy végre elmondta, nem érdekelt hogy éppen az erdőben lakunk most mert csak az számított hogy ő itt van velem'
Megfogtam a kezét ami eddig az arcomnál volt és a szívemre tettem.
-Ezt a szívet te irányítod..már a tied! csak kérlek ne törd össze.
Kyle megfogta a kezem és rátette a szívére.
-Az én szívem csak érted dobog, tartsd életben!
Alig vártam hogy megcsókolhassam, ajkunk szép lassan összeforrt és azt akartam hogy örökké tartson ez a pillanat. Majd Kyle hirtelen felkapott várt egy picit és bedobott a vízbe. De nem jöttem fel és gyorsan kihúztam a lábát majd felbukkantam a víz alól hogy megnézzem sikerült-e a tervem, Kylet sehol sem láttam, aztán Kyle egyszer csak megfogta a lábam kiemelt a vízből és eldobott. Körülbelül 2 métert repültem majd belecsapódtam a vízbe.
Sikeresen lenyeltem úgy 1 liter vizet.
-Na várjál csak ezért még kapsz. -mondtam
Kyle nevetve nézett rám ahogy én dühösen közeledtem. Mikor oda értem próbáltam lenyomni Kylet de nem sikerült, túl erős volt hozzá...Kyle felkapott majd kivitt a vízből.
-Tegyél le légyszíves.
-Psssszt.
-Mi van?
-Hallod ezt?
-EMILY? hahó...Emily? -hallatszott a távolból.
A hangok egyre közelebb jöttek majd hirtelen Kíra bukkant fel a parton.
-Emily, úristen... nagyon sajnálom! nem voltam jó barátnőd..kérlek ne haragudj...bocsájts meg!
Kyleal elröhögtük magunkat, majd Kíra észrevette hogy éppen mit zavart meg. Kyle letett. Most már nem érdekelt ha Kyle meztelenül látott mert már olyan volt mintha ismernénk a másik testének minden kis szegletét. Bementünk a sátorba majd gyorsan felöltöztünk, mire felöltöztünk már Carly is ott állt.
-Nézd, Emily..én is nagyon nagyon sajnálom ezt az egészet. mi voltunk a hülyék nem te!
-Lányok, ezt beszéljük meg máshol, mondjuk a tónál.
A tavon egy kidőlt fa ment keresztül ahova pont letudtunk ülni...
-Nyugodtan lehetsz nálunk te is és Kyle is -mondta Kíra
-Nálunk is lehettek ha szeretnétek. -mondta Carly
-Figyeljetek nagyon rosszul esett nekem hogy az nap nem voltatok mellettem... de megbocsájtottam tőlem se volt szép dolog amit csináltam remélem ti is megtudtok bocsájtani.
-Már el is felejtettük.
Kacsintott rám Kíra
-Na de mesélj csak mi is volt ez a tónál? -kérdezte Kíra
-Basszus én lemaradtam róla. -mondta Carly
Majd az egész beszélgetés átirányult egy teljesen más témára és újra éreztem azt hogy mi elválaszthatatlanok vagyunk.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése