4.rész

-Kislányom, azt gondoltuk hogy ma én és apád elmegyünk vacsorázni ketten. Te addig Davevel töltsd el a napot menjetek el ebédelni vagy csináljatok valamit, de előtte vezesd körbe a házban.
-Oké anya, csak várjatok még egy picit!
gyorsan felrohantam a szobámba és szóltam Kylenak hogy bújjon el valahova, aztán lerohantam.
-Na Dave akkor megmutatom a szobámat először, gyere utánam
Felmentünk a szobámba.
-Fuu nagyon szép szobád van majdnem annyira szép mint te.
-Köszönöm
'még egyszer mond valami nyálas dumát és esküszöm megütöm'
Dave elkezdett közeledni felém, de én meg nem tudtam hova menni mert mögöttem a fal volt. A feje végül 3 centire megállt a fejemtől.
'kérlek ne gyere közelebb... ne ne ne ne ne'
ekkor elkezdett közeledni addig amíg nem szája az én számhoz nem ért, a szánk összeért egy pillanatra, de ekkor Kyle rontott ki a szekrényből. Elindult Dave felé és láttam a szemébe a dühöt majd Davere néztem és ki volt fehéredve az arca a szemében pedig félelem csillogott.Majd Kyle a kezét ökölbe szorította és megütötte Daveet újra és újra mikor Dave teste lezuhant a földre utána hagyta csak abba a verést. Annyira lesokkolt ez az esemény hogy én mozdulni sem tudtam csak álltam ott némán. Kyle kezére pillantottam és láttam hogy tiszta vér lett.

                                                                                                                                                                    -Úristen Kyle!! Normális vagy? ezt most mért kellett?

Kyle nem válaszolt de egy könnycsepp gördült le arcáról. Éreztem ahogy Kylera több tonnás súly kerül ahogy egyre nehezebben veszi a levegőt.

-Emily, sajnálom, amikor megláttam hogy megcsókol nem bírtam nézni, nem akarlak téged is elveszíteni.

-De ha ezt csinálod akkor csak eltolsz magadtól!! Én is eltudtam volna intézni nekem nem kell testőr.

-Tudom! De egyszerűen nagyon rossz volt látni ahogy megcsókol és te semmit nem teszel ellene.

Megfogtam a kezét és megszorítottam...tudtam hogy a súly ami eddig nyomta egyre kevesebb lesz. A megható pillanatot Dave hangja szakította félbe.

-Emily én befejeztem veled érted? nekem nem kell egy ilyen problémás lány! bánhatod hogy most már nem kellesz nekem.

Dave nagy nehezen felállt és kirohant dühösen a szobából, közben a padlóra csöpögött a vér amiben majdnem elesett.

-Emily, ugye nem haragszol rám? Nagyon sajnálom!

-Háááát...nem is tudom!...

Kyle nyelt egy nagyot, láttam rajta hogy fél attól hogy elveszít.

-Nem haragszom hisz te csak megakartál védeni! Viszont a vért te fogod feltakarítani.

-Igen is!

Gyorsan felpattant és elkezdte takarítani. Én csak néztem őt és láttam rajta a megkönnyebbülés hogy megbocsájtottam neki...sose tudnék rá haragudni. Amikor rám néz belül mindig éget valami, amikor megindul felém a szívem a torkomban dobog, amikor megérint megszűnik minden és amikor megcsókol a gyomromban a több 1000 pillangó életre kel, azt hiszem ezt hívják szerelemnek, és én szerelmes vagyok belé....bele szerettem...

(Elkezdtem nézegetni a képeket a telefonomban majd az egyik képnél megálltam és órákig csak azt néztem...Nem tudtam betelni a mosolyával)