A szívem a torkomba dobogott, nem akartam hogy a szüleim csalódjanak bennem.
-Kislányom, hatalmasat csalódtunk benned, nem érdemled meg hogy ebbe a családba tartozz, a mi családunkban nem szokás a hazudozás...
Anyukám meglökte felém Kylet.
-És ez a fiú? komolyan? nézz már rá pénze sincs ennek be se szabadna tenni a lábát a házba, és te itt rejtegetted több hétig? Ő csak kihasznál téged a pénze miatt kellesz neki csak, fogd már fel, nem lehetsz ennyire buta és naiv. -mondta anya
Apa rám nézett csalódottan.
-Úgy döntöttünk hogy nem lakhatsz tovább ebben a házban. -mondta apa
A könnycseppek egymás után potyogtak le az arcomról. Ahogy körülnéztem láttam egy táskát tele a ruháimmal és akkor tudatosult bennem hogy az utcára kerülök.
-Anya, apa ne csináljátok ezt!
-Ja és persze Davevvel kapcsolatban se mondtad el hogy Kyle megverte. -mondta anya
-Az nem így volt. Dave nagyon rám nyomult, ezért ütötte meg csak engem védett.
-Nem hiszek neked, elvesztetted a bizalmamat feléd.
Oda mentem a táskához amiben a ruháim voltak és megfogtam majd elindultam az ajtó felé, Kyle követett engem.Amikor az erdő végén voltunk felhívtam a barátnőimet hogy jöjjenek ide. 20 perc múlva mindenki ide is ért, kivéve ugye Lexi mivel ő a kórházban feküdt.
-Emily. Mi a baj? -kérdezte Kíra
-És ki ez a fiú? -kérdezte Carly
-Szóval az úgy történt hogy......'Kyle első megpillantásától eddig a percig elmeséltem nekik mindent'
-Ez komoly Emily? Minket hanyagoltál el e-miatt a fiú miatt? alig ismered... szerintem is csak kihasznált, figyeld meg most hogy az utcára kerültél nem kellesz majd neki. -mondta Carly
-Carly, Kíra sajnálom.. de most kéne a segítség, legalább egy éjszakát nem maradhatunk valakinél?
-Sajnálom de nem. -Mondták mind a ketten
-Szép kis legjobb barátnők vagytok, ebből látszik hogy nem vagytok igaz barátaim...
-Mi azok vagyunk! csak te nem vagy az. -mondta Carly
-Én vagyok a bajban, nekem kéne segíteni, és az igaz barátok segítenek.
-Először gondolkozz el te is.. na szia -mondta Kíra
Megfordultak és elmentek...mindent elvesztettem....
-Köszönöm Kyle! Miattad mindenkit elvesztettem.... nem kellett volna megismerjelek, amúgy is csak kihasználtál.
-Nem használtalak ki!!! Nem is ismernek engem csak azt akarják hogy mi összevesszünk. Esküszöm hogy nem használtalak ki.
-Nem kellett volna befogadjalak.
-Tudod amikor kijöttél hozzám este és hoztad a takarót meg az ételt, tudtam hogy te egy nagyon rendes lány vagy, és amikor befogadtál vakon megbíztál bennem hogy nem vagyok egy tolvaj például, és te most azt mondod hogy ezt a sok jó tettet megbántad? Inkább ne ismertél volna meg?
-Igen.. mert elvesztettem rajta a családom és a barátaim..jobb lett volna ha nem ismerlek meg.
Majd gyorsan megfordultam és elkezdtem sétálni, de Kyle ezúttal nem jött utánam. mentem és csak mentem...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése